Nagyszeminárium

Kétemeletes barokk saroképület, a Szent István király úti szárny a későbbi bővítmény nélkül 11 ablaktengellyel, koronázó és választó párkánnyal, két-két falsáv közötti tagozott egyszerű keretezésű ablakokkal. A földszinti ablakok felett vakolt szemöldökdísz, az ablakok előtt kovácsoltvas  apácarács. 

nagyszeminariumA  főbejárati  kapu  gazdagon  díszített  csigás,  két  álló  konzolos, püspökcímeres, kőkiképzéssel keretezett, 1760 évszámú felirattal. A barokk épülethez a Szent István király út felöli oldalon egy 3 tengelyes eklektikus kiképzésű szárny csatlakozik. A Szentháromság tér felé 13 ablaktengely, a Hunyadi utca felé további 4 ablaktengellyel fordul be a homlokzat. A kétemeletes, túlnyomórészt barokk épülethez a Hunyadi utcai oldalon egy egyemeletes, 5 ablaktengelyes klasszicista épület csatlakozik Az ablaktengelyek között 4 db, a két  emeletsort  átfogó  ionfejezetes  falpillér  található  kőlábazattal  és  pillérfejezettel.  Az épülethez  falazott  kerítés  csatlakozik  benne  újabb  keletű  egyszerű  kapuval.  Az  udvari homlokzaton  erőteljesen  kiemelt  két  ¾  oszloppal  díszített  középrizalit  található,  középen elválasztott eredeti hármas ablakkal. Épült az 1757-1764 között, építtetője Klobusiczky Ferenc (1751-1760) és Batthyány József érsek (1760-1776).

Épült 1823-ban, építtetője Klobusiczky Péter érsek (1822-1843).
Eredeti funkciója: idős paptanárok otthona.
Jelenlegi funkciója: iskolaépület

Az épület építéstörténete és hasznosítása

A kalocsai papnevelő intézetet, a nagyszemináriumot 1733-ban alapította Patachich Gáborérsek (1733-1745). Az oktatás november 4-én indult 8 papnövendékkel az eredetileg érseki vendégfogadónak  készült  épületben,  amely  a  mai  Szent  István  Gimnázium  helyén  állt. Klobusiczky Ferenc érsek (1751-1760) kezdte a nagyszeminárium új épületének építését a főszékesegyház szomszédságában a Nagy utca (ma Szent István király út) elején. Az épület alapkövét 1757. jún. 13-án rakták le, és 1764. aug. 15-én adták át rendeltetésének.

A  nagyszeminárium  abban  az  időben  egyemeletes,  barokk  stílusú,  L  alakú  épület  volt, hosszabbik szárnya a mai Szentháromság térre, rövidebb szárnya a Nagy utcára (ma Szent István király út) nézett. Az épület első bővítése idején, 1807-ben Kollonich László érsek (1787-1817) húzatta fel a második emeletet. Klobusiczky  Péter érsek  (1822-1843)  építtette  a  Hunyadi  utcai  egyemeletes,  klasszicista stílusú szárnyat.

Az  utolsó  bővítést  Császka  György érsek  (1891-1904)  végezte  1897-ben.  Az  épület Szentháromság utcai (ma Szent István király út) szárnyához épített toldalékban kapott helyet az első emeleti kápolna, melynek utcai frontján lévő két ablakának Palka József budapesti üvegfestő által festett üvegezése Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázolja (ma már nincs meg), és a második emeleti könyvtárhelyiség. A két ablak között, a külső oldalon található, az építést elrendelő Császka György érseket szimbolizáló Szent György szobor.

A  nagyszemináriumot  a  Grősz-pert  követően,  1951-ben  megszüntették, és  az  épületet államosították Az államosítás után a budapesti szociális otthon egyik részlege kapott helyet az épületben, majd az 1957-ben Kalocsára települt szovjet repülősök családjai laktak benne. A repülőtéri lakótelep elkészülte után, a hetvenes évek elején kiköltöztek az épületből. A városi tanács 1874-1977 között művelődési központtá alakította át Kerényi József (1939−) Ybl-díjas és Kossuth-díjas építész tervei alapján. Az épület földszinti részének nagyobbik felét  különféle  szervezetek  használták.  A  Szentháromság  téri  szárnyban  kapott  helyet  a Barokk  Kávéház,  majd  a  rövid  életű  Kalocsa-Tours  utazási  iroda,  melynek  helyén  az Agrobank és jogutód bankok (Mezőbank, Erste Bank) fiókja nyílt. A Szent István király úti szárny földszintjén volt a porta, szolgálati lakás és néhány társadalmi szervezet (Hazafias Népfront, Magyar Vöröskereszt) és a Nevelési Tanácsadó irodája kapott helyet. Az irodák később kiköltöztek az épületből.

Az első emeleti rész a művelődési központé lett. Az egykori kápolnából kamaraterem lett. A Szent István király úti szárnyon irodák, a Szentháromság tér felöli oldalon kisebb-nagyobb közösségi helyiségek kaptak helyet. A  második  emeleten,  az  egykori  szemináriumi  könyvtár  helyiségébe  a  városi  könyvtár gyermekkönyvtára  költözött.  Mellette  kapott  helyet  a  könyvtár  új  gyűjteménye  a  zenei gyűjtemény. A Szent István király úti szárny kisebb közösségi helyiségeibe a kilencvenes évek elejétől a városi televízió és a városi könyvtár olvasóterme költözött. A Szentháromság tér felöli szárny legnagyobb részét a nagyméretű tánc-próbaterem és az öltözők foglalták el. Az  épületegyüttes  Hunyadi  utcai  egyemeletes  szárnyába,  amelyet  a  főépületnél  előbb alakítottak át, 1972 novemberében költözött be a zeneiskola. Az épület utolsó átalakítása, illetve felújítása 2007-2008-ban történt.

Részletes leírás letölthető ITT!

logo
Tel.:+36/30-5008498
Kalocsa és Térsége Hírnevéért Vendégváró Egyesület

LÉPJEN KAPCSOLATBA VELÜNK

Email