Parádésistáló

Késő barokk stílusú istállóépület, négy sarkán egy-egy toronnyal és a kiszolgáló épületek. Az uradalmi központ nyugati szélén, az érseki kastély közelében épült fel a 18. században az uradalom lovai számára. Eredetileg 250-300 ló számára épült a hintók, kocsik és a takarmány számára szolgáló színekkel, abrakos és lószerszámos raktárakkal, kamrákkal.

erseki istalo epulete paradesistaloÉpült a 18. század első harmadában, építtetője, feltehetően Csáky Imre érsek (1710-1732). Eredeti funkciója: istálló és kiszolgáló épületek. Jelenlegi funkciója: óvoda, lakóház, raktár, fazekas műhely.

Az épület építéstörténete és hasznosítása

Az uradalmi központ nyugati szélén, az érseki kastély közelében épült fel a 18. században, feltehetően Csáky Imre érseksége (1710-1732) alatt, az uradalom lovai számára az erődszerű, késő barokk stílusú istállóépület, négy sarkán egy-egy toronnyal és a kiszolgáló épületek. Eredetileg  250-300  ló  számára  épült  a  hintók,  kocsik  és  a  takarmány  számára  szolgáló színekkel, abrakos és lószerszámos raktárakkal, kamrákkal.  Itt  épültek  fel  az  uradalom  alacsonyabb  rangú  tisztviselői,  tiszttartók,  ispánok  stb.  és  az uradalom mesteremberei, kocsisai számára szolgáló lakások is.

Ez az épületegyüttes is rajta van az 1772-es várostérképen. Emlékét a mai Kunszt József utca 19. század eleji neve, a Tiszttartó sor őrzi. Az épületegyüttes mai alakját 1918-ban kapta, amikor Petrovácz Gyula (1877-1940) kalocsai kötődésű  építész  tervei  szerint  átalakították.  Az  átalakítás  során  megtartották  az  eredeti formát,  de  a  szerkezeti  elemek  egy  részét  vasbetonra,  ill.  téglaboltozatra  cserélték  és  az istállók bejárata fölé is épült egy-egy kisebb méretű torony. Az  érsekuradalom  államosítása  után  az  épületet  rövid  ideig  különböző  kalocsai  cégek használták,  majd  megkapta  a  Textilfeldolgozó  Vállalat  (ma  Rubin  Kft)  jogelődje,  a Kecskeméti  Vegyesipari  Vállalat,  és  a  vállalat  kalocsai  telepeként,  majd  a  későbbi Textilfeldolgozó, valamint a jogutód cégek „B” telepeként működött 1980-ig.  Az üzem kiköltözése után az épületegyüttes városi tulajdonba került. A két részre osztott telep keleti  felében  napközi  otthonos  óvoda  létesült,  a  nyugati  felében  különböző  raktárak, műhelyek kaptak helyet, köztük az 1983-ban Kalocsára költözött Kovács László (1956−) fazekas, népi iparművész, a Népműv szet mestere műhelye is. 

Kovács  László  az  épületegyüttes  utcai  szárnyát  a  kilencvenes  évek  második  felében megvásárolta, fokozatosan felújította. A felújított épületben fazekas stúdiót és bemutatótermet szándékozik kialakítani

Részletes leírás letölthető ITT!

logo
Tel.:+36/30-5008498
Kalocsa és Térsége Hírnevéért Vendégváró Egyesület

LÉPJEN KAPCSOLATBA VELÜNK

Email